Recent Posts

2010. január 20., szerda

Rizottó erdei gombával


Még mindig tart a rizottó őrület nálam és míg ki nem végzem az Ízek Itáliáját, gyanítom tartani is fog. Már látom magam előtt, ahogy Anyukám ebédet hoz Tamásnak pusztán szánalomból. Nem mintha nem adnék neki enni. Egyszerűen csak hallom Anyu sajnálkozó sóhaját a telefonban mikor a : „Mit ebédeltek ma?” rutinkérdésre én rutinosan felek :”Rizottót” : ) 
Mentségemre szolgáljon, hogy variálom. Most legutóbb épp erdei gombával. Én esküszöm beérném vele csak úgy magában is, de nem kockáztathatom meg, hogy a főkóstolóm elpártoljon tőlem :)

Így gyorsan összedobtam mellé egy kis gombás egyveleget. A recept szerint friss vargányára is szükség lett volna a szárított mellé,de ennek hiányában rögtönöztem. Tettem bele erdei gombákat, amiből egy helyes kis üvegnyi lapult olajban eltéve a polcon. A beáztatott gombát kinyomkodtam, az olajban eltett testvéreit lecsepegtettem, adtam mellé salotta hagymát és kevés vajon pirítgattam pár percig. Megbolondítottam 2-3 gerezd aprított fokhagymával és kevés roséval. Még pár tekerésnyi bors, egy csipet só és már mehet is a rizottó tetejére. Jó tett volna neki egy kevés petrezselyem is, de majd legközelebb.

És hogy miért rosé? Egészen egyszerű oka volt nemrég nyitottunk ki egy üveggel Iványi Zsófia fantasztikus Villányi Roséjából és nem sikerült kivégeznünk ezidáig. 

A rizottóhoz az egészen apróra vágott hagymát ( kb. rizsszem méretűre kell vagdosni, hogy ne találjunk a kész ételben hagymadarabkákat) a vajon megpároltam, hozzákevertem a rizst, amiből most a Carnarolit választottam. Mikor az összes rizsszemet bevonta már a vajas-hagymás keverék, akkor hozzáadtam a bort. Kivételesen szintén az ominózus rosét, de természetesen fehérborral is működik. Folyamatosan kevergettem, hogy és mikor beszívta az összes bort hozzámertem az első adag forró alaplevet. Alaplé, kevergetés és így tovább míg el nem fogy az összes alaplé. Itt jegyezném meg, hogy nem több munka ez sem, mint egy rántott hús elkészítése. Ezt csak azoknak üzenném, akik kuktában főznék a rizottót, hogy ne kelljen ott állni mellette. Kb. 20 perc és garantáltan megéri!
Mikor már az utolsó adag alaplét is megitta a rizs, akkor zárjuk el a gázt és várjunk egy percet. Most jön a pont az i-re! A mantecatura. Nyugalom, nem lettem gasztro sznob, aki idegen szavakkal dobálózik, Giorgio Locatelli mindig csak így írja a könyvében és szerintem jobban hangzik, mint a krémesítés. Ettől lesz ugyanis selymesen krémes a rizottónk. Egyszerűen annyi az egész, hogy gyorsan belekeverjük a sajtot ( amit szintén apróra kell reszelni, hogy gyorsan feloldódjon ) és az előkészületek során kis kockákra vágott és mostanáig a hűtőben pihenő vajat. Ezután azonnal tálalhatunk és már lehet is enni.





Hozzávalók ( 2 személyre ) 


30 g vaj
1 salotta hagyma, vagy 2 mogyoróhagyma 
200 g carnaroli rizs
1200 ml alaplé ( csirke )
100 ml bor ( fehér, rosé)
50 g parmezán
40 g vaj (jéghideg, felkockázott )



20 g szárított gomba 
100 g olajban eltett vegyes erdei gomba
1 salotta hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
50 ml bor
vaj
só, bors







3 megjegyzés:

nokedli írta...

nagyon jól hangzik ez a gombás rizottó! olyan élvezettel írsz róla, hogy lassan én is kedvet kapok hozzá;-)

Caviar et Lentille írta...

Kedves Nokedli!

Ez lenne a cél! :) Remélem hamarosan elkészíted és Neked is annyira fog ízleni, mint nekem!

C&L

Caviar et Lentille írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.