Recent Posts

2010. június 29., kedd

Pappardelle csirkemájjal


A recept nevét rögtön szeretném is kiegészíteni: Pappardelle csirkemájjal, avagy a házi tészta dicsérete. A pappardelle a legszélesebb hosszú tészta, kb. 2 cm széles. Általában valamilyen tartalmas raguval, esetleg csirkemájjal vagy vargányával készítik. 
Én most alapnak egy csirkemájas verziót választottam Locatelli-től. És akkor a magyarázat a recept módosított címére. Ha nem saját készítésű tésztával csináltam volna, akkor azt mondom, hogy egy kellemes ebéd, de lenne még hová fejlődnie. Illetve nekem továbbgondolnom :) A tészta viszont a parmezánnal együttesen hatalmasat dobott rajta! Így aztán mindenkit csak biztatni tudok, hogy szerezzen be egy tésztagépet és próbálja ki!
A tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrtam, folpackba csomagoltam és (min. 5 órára) a hűtőbe tettem. Másnap kb. 8 darabra szedtem és időnként lisztezve géppel nyújtani kezdtem. Először mindig 1 fokozattal állítom a gépet egyre vékonyabb fokozatra és mikor elérek a 4.-ig, akkor a tésztacsíkot hosszában 3-ba hajtom, majd újra a legvastagabb fokozatra állítom a gépet és keresztbe fordítom a tésztát, majd kettesével véve a fokozatokat kinyújtom. Lisztezni csak akkor szoktam, ha nagyon tapadna. A legvégén viszont belisztezem mielőtt félbehajtva egymásra fektetem a kész lapokat. Aztán egyenesre vágom a végeit és 2 cm széles csíkokra szelem. 
A májakat egyforma kockákra vágom és félreteszem. A leesett részeket 2 ek forró olajban sütni kezdem. Ha letapad az edény aljára felkapargatom, majd hozzáadom az apróra vágott hagymát és pár percig pirítom. Meglocsolom 2 ek brandyvel és flambírozom. Ezután hozzáadom a bort és a tejszínt 3 percig nagy lángon sűrítem, majd takarékra teszem. Fokozatosan belekeverem a kockákra vágott vajat, aztán leszűröm és melegen tartom. 
Vizet forralok a tésztának, majd forró olajra dobom a félretett kockára vágott májakat, sózom, borsozom és a maradék brandyvel flambírozom. 
A tésztát 2-3 adagban lobogó, sós vízben 3 percet főzöm, majd csipesszel a májra szedem.
Ráöntöm a vajmártást, megszórom petrezselyem és oregano levelekkel és összeforgatom. Frissen reszelt parmezánnal tálalom.


Hozzávalók:

500 g csirkemáj
2 salotta hagyma
4 ek brandy
150 ml száraz fehérbor
2 ek sűrű tejszín
250 g vaj
növényi olaj
só, bors
parmezán

tészta

280 g durumliszt
120 g rétesliszt
6 tojás sárgája
2 egész tojás
csipet só



3 megjegyzés:

Morzsa írta...

Anno mi csak házitésztát ettünk, mert vagy anyukám gyúrta, vagy a vidéki rokonyok. Mikor ő meghalt, onnantól évekig nem ettem tésztát, mert teljesen ízetlennek találtam a boltit. Persze, akkoriban még inkább a krumplis, grízes, káposztás, túrós tészta került le így az étlapról.
Aztán szép lassan mégis visszaszoktam, de már az olasz tésztákra, a hagyományos magyar tészták azóta is nagyon ritkán vannak nálunk étlapon.
Pedig a vicc az, hogy azóta gyúrok már tésztát is, mindig mondom, hogy nem boszorkányság, pláne, mert simán lehet előre dolgozni, mert olyan mindegy, hogy egy kajára való adagot csinálok, vagy mondjuk háromra, négyre...

Caviar et Lentille írta...

Én is mindig azt mondom, hogy nem ördöngösség tésztát gyúrni.És időben sem sok. Egy ekkora mennyiség kinyújtása, felvágása és kifőzése kb. fél óra. És micsoda különbség van a bolti és a házi közt!
Bár azért lehet nagyon jó minőségű olasz tésztát kapni is, csak az ára horror.
És azért a hagyományos magyar tészták is ebből a legjobbak:)

Bianka írta...

Még sosem készítettem házi tésztát, de az biztos, hogy az a legjobb. Nagyon guszta