Így hát ismét beköszöntött nálunk a saláta és fagylalt vacsorák / ebédek ideje. Bár szombat este azért, egy elborult pillanatomban, valahogy sikerült kirántanom pár patiszont a sült tintahal karikák és garnélák mellé köretnek. Fotó nem készült, mert örültem, hogy túléltem a műveletet, de mennyei lett.
A tengeri herkentyűket a Nagycsarnokban sikerült "lőnöm" és egyszerűen csak megforgattam a kifejezetten ilyen célra vásárolt lisztben és forró olajban, 1-2 perc alatt kisütöttem. A patiszonok esetében pedig Várvizi Péter séf úrtól a rántott borjú bríznél tanultakat alkalmaztam. Elsőre nekem is meredeken hangzott, de tényleg megéri kipróbálni. Én azóta mindent így panírozok és valami mennyei! Anyukám egyszerűen csak annyit mondott, hogy próbáljam csak ezt egy 3 gyerekes anyukának ajánlani. Nos, még nekik is ajánlom, mert időben alig több, a végeredmény pedig...! :)
A titok pedig a zsemlemorzsában zajlik. Nem száraz kenyér belsejéből kell készíteni, hanem friss, puha tartósítószer mentes,fehér toast kenyérből (pl. Ceres fehérkenyér)! Le kell vágni a héját körben és kicsit összetépkedve, késes robotgépben, vagy kisebb adagokban turmixban összedarálni kb. 5-10 mp alatt. A többi már ugyanaz. Liszt, majd alaposan leütögetni, aztán felvert tojás és végül a morzsa. 1 csomag kenyér, 4 személy rántott akármijéhez elegendő. Aztán forró zsiradékban kisütni. Csak legekben tudok beszélni róla. A patiszon, a karaj bundája ropogós, az ebben a morzsában hempergetett fasírt pedig egészen új távlatba repít. Hamarosan kevesebb duma, annál több (fagylalt)recept következik!
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése