Talán én is csak azért szerettem annyira, mert tudtam, hogy 1 évet kell várnom a következőre.
Sajnos hiába bújtam Nagyikám receptes füzetét, nem találtam a hőn áhított süti leírását. Így hát elindítottam a barackos pite projektet. Emlékeztem, hogy sok barack volt benne és a nagy gáztepsiben készült. Biztos voltam benne, hogy zsírral készítette és talán tejföl is került a tésztájába. Anyukám azt mondta, hogy biztos volt benne bor is, mert Nagyi mindenbe tett :) Így született meg az első változat, amit leginkább kanállal lehetett csak enni, mert fél kg lisztből készült tésztát tettem a nagy tepsibe 1 kg barackkal :) Nem mondom, hogy nem volt finom, de mégse az igazi.
A következő héten megdupláztam a mennyiségeket és a végeredmény egy fantasztikusan finom pite lett, de Nagyié nem ilyen volt. Közben vége lett a szezonnak, eltettem a lekvárt, csináltam egy adag barackos gombócot és várom a jövő évi szezont, amikor is folytatom a projektet, hátha egyszer meglesz az az íz!
A lisztet egy tálba szitáltam, belekevertem a sütőport és porcukrot, hozzáadtam a zsírt, a tojást, a bort és a sót. Gyorsan összegyúrtam, aztán 1 órára a hűtőbe tettem.
Egy tepsit kibéleltem sütőpapírral és a tészta egyik felét picit nagyobbra nyújtva belefektettem. Kimagozott fél barackokkal beborítottam, megszórtam cukorral és a felét még darált mogyoróval is. Ráfektettem a tészta másik felét, megkentem baracklekvárral, majd tojással. Megszurkáltam villával és 180 fokos sütőben 25 percig sütöttem. A vége felé visszavettem a hőt picit, hogy ne legyen nagyon sötét a teteje. Tálaláskor megszórtam porcukorral.
Hozzávalók
1000 g liszt
500 g zsír
2 tojás + 1 a tetejére
100 g porcukor
3 ek fehérbor
2 ek tejföl
1 sütőpor
só
1000 g sárgabarack
vaníliás cukor
kristálycukor
darált mogyoró
baracklekvár
