Nem rajongok a munkahelyi étkezdékért, de vallom, hogy ebédre mégis csak valami főtt étel a legjobb. Persze néha nálunk is játszik valamelyik gyorsétterem vagy szendvicsbár, de nagyrészt az én főztömet esszük. A hét elején még könnyű dolgom van, mert biztos marad valami hétvégéről. Szerda tájban viszont már erőteljesen kell gondolkodnom valami gyorsan elkészíthető másnapi ebéden.
Gyönyörű pulykacomb filét vettem a piacon, a kamra polcon pedig lapult egy üveg, már szinte reflexből vásárolt ajvár. Mint gondolom még sokan rajtam kívül, én is Horvátországban szerettem bele az ajvárba. Nekem viszont nem csak a csevap és különféle sültek mellé passzol, hanem akár egy szendvics kísérőjeként is jöhet. Szerencsére már jó ideje lehet nálunk is kapni és már nem Bécsből vagy Párkányból kell hazacipelnem egy évre való adagot.
A pulykahúst felkockáztam és házi zsíron megpirítottam. Igen zsíron! Persze igazi házi zsíron.
Újabban fenntartásaim vannak az olajjal kapcsolatban, napraforgó permetezése, olaj bomlási ideje stb..
Így történt, hogy én használok olajat, olívaolajat és házi zsírt is. Úgy vagyok vele, mint a babonával, ami a táska földretételéről és a pénzről szól. Állítólag nem szabad földre tenni a táskád, mert nem lesz pénzed. Ám a zsidó vallásúaknál ez pont fordítva van. Így én hol leteszem, hol nem, mert sosem lehet tudni rám mi hoz balszerencsét.
Szóval a kis babona elemzés után vissza a recepthez, miután megpirult a hús, öntöttem rá kb. 2 dl száraz fehérbort és némi vizet. Lefedve puhára pároltam. Félidőben rádobtam egy nagy csokor felkarikázott újhagymát. Az ajvárt összekevertem tejföllel és hozzákevertem a puha húshoz. Végül még pár percig forraltam. Jázmin rizzsel tálaltam.
Hozzávalók 4 személyre:
két közepes pulykacomb filé
1 üveg ajvár
2,5 dl tejföl
újhagyma
olaj, zsír
só, bors
száraz fehérbor
jázmin rizs
Bejegyzések
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése