Fehérkenyér, zsíroskenyér partyhoz

Pár éve megleptem magam egy kenyérsütő géppel. A barátaim örömmel vették a próbálkozásaim, de én sosem voltam igazán elégedett. Kívül ropogós, belül puha kenyeret gépben nem lehet sütni! Kiflit, zsömlét, cibattát és társait pedig pláne. Így kezdem el dagasztógépnek használni, majd végül elraktam a szekrény mélyére. Még sose számoltam ki, hogy megéri-e otthon, villanysütőben sütni a kenyérféléket, de igazán nem is érdekel. Vallom, hogy csakis jó minőségű alapanyagokból, jó felszereléssel lelheti valaki örömét a főzésben. Hisz így lesz sikerélménye. Az pedig, hogy megéri-e? Nos, a válasz határozott: igen!
A házi kenyérnél az a fantasztikus, hogy míg sül eszméletlen illatok szállnak az egész lakásban. Kis gyakorlattal tényleg gyorsan és egyszerűen varázsolhatunk az asztalra szinte még meleg pékárut, ami akár magában is csodálatos. Eddig a cibatta volt nálunk a fő sláger, de mostanában a tökéletes, sima fehér kenyéren dolgoztam, főleg az egri zsíros kenyeres - boros kiruccanásunk óta.
Tapasztalatom szerint a legfinomabb kenyerek BL80-as kenyér liszttel készülnek. Ehhez a kenyérhez nem keverem sem teljes kiőrlésűvel, sem rozsliszttel. Plusz sikért viszont itt is, mint minden esetben használok, mert azt olvastam, hogy az alkotja meg azt a hálós szerkezetet, amin az élesztőgombák által létrehozott gázbuborékok megkapaszkodnak. A hosszú kelesztési időtől lesz könnyed a tészta, így én közel 12 órát kelesztem. Ennél sokkal kevesebb, de sokkal több idő alatt sem lesz igazi a végeredmény. Itt kovászt is használtam és friss élesztőre cseréltem a szárítottat. Nekem nem csücsül állandóan egy adag kovász a hűtőmben, így gyorskovászt készítettem a következő módon: 1 dkg élesztőt összekevertem 1,2dl langyos vízzel, 2 kk mézzel és 15 dkg liszttel. Nagyjából 12 óráig hagytam, aztán megint megkevertem és hagytam újra felfutni.

Az enyhén savanykás szagú, nokedli tésztánál sűrűbb masszából 25 dkg-ot használtam fel, a többi hűtőbe került egy befőttes üvegbe a legközelebbi tésztához.
A kovászhoz adtam a lisztet, a vízben elkevert élesztőt és a többi hozzávalót. Alaposan összegyúrtam, kb. 10-15 percig. Egyszer hallottam, hogy akkor jó a tészta, ha megjelennek az első izzadság cseppek a homlokunkon :)Utána egy kiolajozott edénybe tettem és letakartam konyharuhával. 12 órát kelesztettem.
Hosszas kísérletezés után arra jutottam, hogy nekem a römertopf-ban sült kenyér a legfinomabb. Próbáltam jénaiban és simán csak tepsiben is, de kenyér estén ez bizonyult a legjobbnak.
A cserépedényt előző nap már beáztatom és a sütőben kvázi mini kemenceként üzemel.
Mikor kezdtem előmelegíteni a sütőt a römertopf alsó részét is betettem. Közben átgyúrtam a tésztát, formáztam, bevagdostam a tetejét és 1/2 órát pihentettem egy sütőpapíron. A papírral együtt beemeltem a sütőbe, alaposan megspricceltem vízzel és lefedtem. Kb. 35 percig sütöttem 230 fokon. Ekkor óvatosan ( forró gőz! ) belestem a fedő alá és mivel nem találtam elég sötétnek, így egy újabb spriccelés után visszatettem még pár percre. Rácson, nyitott ablak mellett hűtöttem, ahol szó szerint hallani lehetett, ahogy szépen "cserepesedett". Igazi házi zsírral, lilahagymával és vörösborral remek kísérője lett egy jó kis esti beszélgetésnek.

Hozzávalók



25 dkg kovász
35 dkg BL80-as liszt
1 dkg élesztő
1,3 dl víz
1 dkg só
2 ek sikér
1 csipet aszkorbinsav